Délelőtt közzétette a márciusi béradatokat a KSH, amely arról tanúskodott, hogy jelentősen nőttek a keresetek. Késő délután pedig frissült a jövedelmi ötödök szerinti adatsor is. Ebből kiderült, hogy a felső ötödbe esők bruttó átlagkeresete közel ötszöröse a legalsó kereseti ötödben lévők átlagának. A legrosszabbul keresők bére azonban 19,4%-kal nőtt, míg a legjobban keresőké 13,3%-kal.
Májusban 4,1%-kal esett vissza a fizetések vásárlóértéke a KSH ma közzétett kereseti statisztikája alapján, azaz a februári 19,6%-os reálbér csökkenés után egyre inkább enyhül a magyar dolgozók pénzügyi fájdalma, de még mindig nem lélegezhetnek fel. Ez leginkább ősztől jöhet el, amikorra a visszatekintő éves infláció a 15-16% körüli éves nettó keresetemelkedés alá bukhat, így a fizetések vásárlóereje ismét érezhetően a pozitív tartományba lendül majd.
Idén januárban 16,1%-kal nőtt a bruttó átlagkereset, amelynek hatására a bruttó bérek 528 ezer forintra nőttek. A rekordmagas infláció miatt azonban a reálbérek 7,6%-kal zuhantak egy év alatt, ezért nem meglepő, hogy zuhan a fogyasztás. Utoljára a 2008-2009-es világgazdasági válság időszakában láthattunk ekkora visszaesést.
Az építőiparban jelentkező általános munkaerőhiány kapcsán gyakran felmerül, hogy hogyan változott az ágazat alkalmazottainak keresete. Vajon hol tart most egy építőiparban dolgozó jövedelme a nemzetgazdasági átlaghoz képest? És az iparágon belül milyen tevékenységekkel lehet a legjobban keresni? Az ÉVOSZ tanulmánya és a KSH számai alapján ennek néztünk utána.
Hiába emelkednek jelentősen a bérek Magyarországon, az infláció ennél is gyorsabban növekszik. A bérek vásárlóereje tavaly decemberben már 5%-os visszaesést mutatott, így nem meglepő, hogy a kiskereskedelmi forgalom is zuhan. Miután az infláció most új rekordot döntött, így az idei év eleje is nehéz lehet.
Júliusban a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 500 000 forint, a kedvezmények figyelembevételével számolt nettó 344 700 forint volt, írja a KSH. A vállalatoknál közel 15%-kal nőttek a bérek, a költségvetési szektorban 12,3%-kal, vagyis az infláció a költségvetési szférában már a teljes emelést elviszi. A következő hónapokban pedig már a nemzetgazdaság egészében is visszaeshet a keresetek vásárlóereje.
Az év első felében a keresetek vásárlóereje (átlagosan) még meghaladta az előző évit, augusztusban viszont már éppen akkora volt az egy évre visszatekintő infláció, mint amekkora a béremelkedés lehetett. A következő hónapokban 18-20%-ra nőhet az infláció, miközben a bérek ennél kisebb mértékben emelkedhetnek, így a reálbérek a negyedik negyedévben várhatóan érdemben csökkennek majd. Ilyenre az elmúlt tíz évben nem volt példa.
Tavaly 439 ezer forint volt a bruttó átlagkereset Magyarországon, azonban vannak olyan szakmák, ahol fele ennyi pénzt sem fizetnek, viszont több olyan munka is van, ahol több mint 1 millió forint a havi bér. Sőt, a légiforgalmi irányítók keresete megközelíti a 2 milliót is, az erdészeti dolgozó és a textilműves viszont 200 ezret sem keres. Az év nyertesei az orvosok, akiknek hatalmasat nőtt a bérük.
2021 szeptemberében a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 428 100, a kedvezmények nélkül számolt nettó átlagkereset 284 700 forint volt, mindkettő 9,1%-kal magasabb, mint egy évvel korábban - jelentette a KSH. A reálkeresetek növekedési üteme azonban jóval visszafogottabb, mivel a 7% felé menetelő éves infláció erodálja a bérek értékét. A magánszektorban a bérszínvonal reálértéke 2,4%-kal magasabb, mint egy éve. Ez az utóbbi évek dinamikájához képest alacsonynak mondható, de az utóbbi három hónapban már emelkedik.
Augusztusban a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 426 500, a kedvezmények nélkül számolt nettó átlagkereset 283 600 forint volt, mindkettő 8,9%-kal magasabb, mint egy évvel korábban - jelentette a KSH.
A korábbi hónapokhoz képest alacsonyabb ütemben, éves alapon 8,5%-kal nőttek a keresetek májusban Magyarországon. A szokásos 9-10 %-os tempótól való eltérést a bérdinamika versenyszektorban megfigyelt csökkenése okozta: ezen a területen 6,7%-os volt a bérnövekedés. Az 5% feletti infláció ennek nagy részét el is tüntette: a vállalati szektor reálbéremelkedése 1,5%-ra csökkent, ami sok éve a legalacsonyabb érték.
Februárban is folytatódott a bérek dinamikus növekedése, a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 414 400 forint, a kedvezmények nélkül számolt nettó átlagkereset pedig 275 600 forint volt, mindkettő 9,8%-kal magasabb, mint egy évvel korábban - derült ki a KSH adataiból. A bruttó keresetek a vállalkozások körében 8,9%-kal, a költségvetésben, az egyes előmeneteli rendszerek ütemezett béremeléseivel összefüggésben, ezt jelentősen meghaladóan, 13,5%-kal nőttek. A bruttó mediánkereset azonban közel 100 ezer forinttal alacsonyabb az átlagnál.
Új adatokat közölt a KSH a keresetek alakulásáról. Eddig csak az 5 főnél nagyobb cégeket vizsgálták, mostantól azonban az egyik adattábla tartalmazza az egész ország kereseti adatait. Ebből kiderül, hogy a bruttó, a nettó, és a medián is alacsonyabb, mint a szűkebb kör esetében.
Szeptemberben is kitartott a keresetek dinamikus növekedése a KSH friss adatai alapján. A keresetek gyors emelkedését a munkaerőhiány és a legkisebb bérek emelése is segíti. Az alacsony szintre csökkenő infláció szintén támogatta a reálbérek gyors növekedését.
Tavaly Magyarországon a bruttó átlagkereset 337 500 forint volt, ami 13 százalékos növekedést jelent az előző év azonos időszakához képest - derült ki a Workania állásportál által működtetett Fizetesek.hu online kutatásából. A legjobban a pilóták, a legrosszabbul a takarítók kerestek.
Tavaly jelentősen nőttek a keresetek a KSH friss, 2018 egészére vonatkozó adatai szerint. Ebből azt is összegyűjtöttük, hogy melyik ágazatban mennyit lehet keresni, és azt is, hogy hol milyen gyorsan nőttek a bérek. A legtöbbet a pénzügyi, biztosítási tevékenységben dolgozók vihették haza, míg a legkevesebbet a szociális ellátásban lehetett keresni. A béremelés mértékével azonban már nem lehettek elégedettek a pénzügyi szféra munkavállalói, ahogy az oktatásban vagy a szakmai, tudományos tevékenységben dolgozók is a sereghajtók között voltak. Az egészségügyben dolgozók kiugró béremelésével azonban a szektor a nemzetgazdasági átlag fölé emelkedett a korábbi, híresen alacsony fizetés után.
Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború aktualitásaival.
Egyelőre csillapodnak a földmozgások.
Déjà vu az USA gázpiacán.
Apartmanhotelekkel, épületkonverzióval szolgálják ki a növekvő érdeklődést.
Gyakorlati tapasztalatok és példák egy egész napon át.
Ezer új állást is teremt a technológia.
Hatalmas vállalást tett a kormány az édesanyák felé.
Az orosz invázió harmadik évfordulója kapcsán Takácsy Dorka Oroszország-szakértő volt a Checklist vendége.
Kínai munkakultúra és megfigyelő állam testközelből.
